Monszun, rákok és Shantaram
2011.07.10. 17:33
Na hello,
Érkezik az újabb adás :-) Múlt hét vasárnap sikeresen begyűjtöttem az első ételmérgezésemet ebben a csodás városban...mondjuk csak magamat hibáztathatom. Amikor elkezdődött a monszun, többen is szóltak, hogy ilyenkor nem jó halfélét vagy bármi olyat enni ami a vízből jön...na azért nekem sikerült pár rákot betolnom a város egyik legjobb éttermében, a folytatást ki lehet találni. Hétfőn még egyben voltam, de aztán keddtől egész itthon ágyban ragadtam. Volt alkalmam megismerni a helyi egészségügyi szolgáltatást...házhoz jött a doki: Dr Kalpana, nagyon jó fej dokinő, elirányított mindenféle MRI-re, meg kijöttek a hotelhez vért venni, nagyon remek volt :-) A jó hír hogy rajtam kívül még ketten befordultak ugyanabból a csapatból, így legalább tuti hogy a kajával volt gond :-)
Mindenesetre régen volt ennyire nyugis hetem, végigaludtam az idő legnagyobb részét. Diétának is jó volt, egy hétig rizst ettem...tiszta Nepál-nosztalgia érzésem volt...tavaly ugyanezt a programot nyomtam ott :-) Mára sikerült nagyjából kikúrálnom magam, nyomtam a 'yellow pill'-t ez szó szerint egy sárga tabletta, ami a csodagyógyszer ilyen esetekre. Ha jöttök erre fel kell készülni, és ha bárhol nem sült kaját ajánlgatnak nektek akkor NE fogadjátok el :-) Legalább megtanultam a leckét :)
A héten volt időm azon agyalni, hogy vajon miért nem szabad a monszun idején rákot és vízből jövő dolgokat enni, és a kovetkező elméletet raktam össze, erre lehet szavazni egyébként:
- szóval ilyenkor nagy esőzések vannak, és az év során a csatornákban összegyűlt szemetet kimossa bele a tengerbe a víz....szerintem a világ minden szemetét szűrik magukba ilyenkor a szegény halak, aztán azt kifogják és mi megesszük....ha valakinek van más elmélete azt légyszi osszátok meg, jó lenne tudni, bár egy életre megtanultam hogy monszun idején vegának kell lenni, az a tuti.
Amíg itthon punnyadtam elkezdtem olvasni egy könyvet: Gregory David Roberts - Shantaram címmel. Egy ausztrál börtönből szabadult fickó életét írja le, aki átjött ide indiába új életet kezdeni. Fantasztikusan ír a srác, annyira jól mgefogalmazza azokat a dolgokat, amiket ugyan a képekről lehet valamennyire látni, de én nem tudtam eddig elmondani nektek...ezek azok a helyzetek amikre amúgy azt mondnám hogy látni kell, de ő tényleg nagyon jól elkapja a lényegüket: ír városképekről, az emberekről, hogy ha túllépünk az orrfacsaró bűzön meg a sokkon, hogy európai fejjel milyen lenne mondjuk egy gettóban lakni és megnézzük a dolgokat részletesebben akkor mennyi mindent látunk, amiről első pillantban nem veszünk tudomást.
Próbáltam feltölteni pár új képet, de nem sikerült, majd pótolom holnap, de azért írok egy-két példát hogy mire gondoltam amikor olvastam a srác sorait:
pl reggelente mikor megyek munkába, akkor már indul be a forgalom, mozgolódnak az emberek, de a kocsikon kívül lehet látni az embereket ahogy fogat mosnak, "zuhanyoznak", munkába sietnek, takarítanak.
- Ahhoz képest hogy milyen kosz van mindenhol, valójában mindig tucatjával látni embereket akik egy marék szalmának kinéző, de a seprűt helyettesítő kis eszközzel a földre görnyedve takarítják a kis portájukat, vagy az üzletük előtti helyeket.
- Az utcai árusoknál már sülnek a reggelire szánt kaják - jó ég tudja hogy mi van bennük...ez még egy jó darabig titok marad előttem :D
- A zuhanyzást úgy kell elképzelni, hogy lungiban (ami egy darab szövet, általában kockás, vászonból vagy pamutból van, gyarkolatilag egy darab anyag amit magura tekernek) egy-egy hordó köré gyűlve szappanozzák és mossák magukat az emberek, vagy az anyukák a lábukra fektetve a gyerekeket kicsi fémedényekből locsolják őket vízzel így oldva meg a fürdetést.
- Egész sokan futnak és tornáznak reggelente, ami bizarr látvány a kocsik forgatagában, pláne amikor sportnak számít a közlekedés is....a buszra sokszor úgy férnek csak fel hogy egymást tartják gyakorlatilag a levegőben, mert a 70fős buszra felszállnak vagy 150-200-an.
- Az utcákon óriási kavalkád van: kocsik, teherautók, taxik (a fekete-sárga a sima, a kék-ezüst a légkondis), riksák, ökör-vontatta kétkerekű talicskaszerű járművek, bringák - ezt érdemes megnézni, mert óriási letámasztólábak vannak rájuk szerelve, csoda hogy nem akadnak le tőle egypercenként - kézzel tolt talicskák, munkagépek...minden van itt. A szabály hogy nincs szabály, aki hamarabb dudál az mehet. Mégis olyan a közlekedés mintha valami folyóban lenne az ember, folyamatosan változik a kép, egiyk pillanatról hely lesz két kocsi között ahol elférnek a motorosok, amikor már azon gondolkodsz hogy melletted lapítják szét a srácot az Enfieldjén vagy a Suzuki Hero motorján :-) Hát erről órákat lehetne mesélni, majd megpróbálom videóra venni. A vicces az egészben hogy a káoszon túl valójában mindenki iszonyatosan figyelmesen vezet, azonnal reagálnak a változásokra a közlekedési helyzetben, és ugyan nyomják a dudát, de senki nem ordít vagy mutogat a többi sorőfnek, türelmesen vezetnek és az átlag sebesség kb 30km/óra.
Na mára ennyit a regéből. :-)
Július 22-én költözöm be a lakásba, akkor majd csinálok csomó fotót hogy kicsit feldobjam a blogot, mert mostanában sok a szöveg :-)
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
SzMA 2011.07.11. 12:51:34
VidaEra 2011.07.11. 16:43:51
Azért ha meggondoljátok magatokat Indában sok szép hely van...csak nem ez az :D:D
Majd felzárkózom a fotókkal is, mert képekkel azért egész más, de addg gyakorlom az írást, sose lehet tudni...